Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

134 össze az országgyűlést 6) (1504: 1. 1536: 40. 1681: 12. 1715: 31. ). Azonban: a) Királyválasztásra az ország nádorispánja hívhatja azt össze (1485: 3. ) c). /?) Ha a nádor választásra egy év lefolyta alatt országgyűlés nem tartatnék, az összehívás jogát törvényeink az országbirájára, vagy ennek nem létében a királyi fötárn ok mesterre és pedig hivatal és becsület vesztés terhe alatt ruházták (1608: 3. k. e. 1613: 7. 1618: 4. ), mely jog azonban tettleg soha gyakorlatba nem vétetvén, elavultnak látszik. b) A király meghivó leveleiben az országgyűlés napját s helyét meghatározza, a királyi előadásokat előterjeszti, a gyűlést törvényes elnökei által igazgatja, végzéseit királyi leiratokban vagy válaszokban megerősíti, módosítja vagy helybe nem hagyja, a törvényczikkeket ünnepélyesen szentesíti, országos végzemény alakjában közhírré teszi, végre az országgyűlést elhalaszthatja vagy feloszlathatja d) (1453: 3. 1485: 3. 1492: 2. 1495: 25. 6) Következőlej: akármely politikai gyülések, melyek kir. tekintély közbejötte nélkül tartatnak (conventicula), minthogy ezek a kir. tekintély és hatalom botrányára szolgálnak, sőt a polgári lázadás és háború legközelebbi veszélyével is összekapcsolhatvák, s az ország és közállomány kárára, vagy épen megdöntésére is lehetlek irányozbatva: honi törvényeink szerént súlyos büntetés alatt tiltatnak. ( 1504: 1. 1536: 40. 1597: 46. 1599: 23. 1635: 83. 1681: 12. 1697: 46. 1715: 31. sat. ) c) Hajdan a kir. szék megürülte alatt a nádor hirdetett országgyülést s elnöklete alatt tartatott az. — így V. László halála után Gar a László nádor tartott hongyülést. — Ugyan e jog illeti a honkormányzókat is, a mi kitetszik Hunyady János és Szilágyi decretumaikból az 1446: és 1458-ki események szerint, mely jog azonban utóbb a nádorra háramlóit. cl) Elhalaszta tik (prorogatur) a h o n g y ii 1 é s, midőn a ki-