Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

121 volt, hegy fonlosabb saz egész országot illető ügyekben azországrendeinek tanácsával éljenek, és csak meghallgatásuk után foganatosítsák a közbiztonság kívánta rendszabásokat. ß) Hogy valahányszor ezen jog gyakorlása által az ország lakosainak jogai, főleg a nemesség sarkalatos előjogai kérdés alá kerülnének, pénz vagy j o g b e 1 i áldozatok vagy valamely rendészeti szabály létesítéséhez törvényes intézkedések kívántatnának meg: mind annyiszor az ország rendéinek megegyezése múlhatlanul szükséges (1827: 7. 11. 33. 1836: 25. 26. 36. 41. 42. 1840: 4. 5. 9. 10. 38. 39. 1844: 11. ) b). 34. §. 5-ör: Az ország területe iránt. 5-ör. A királyt illeti a területi uralom joga az ebből folyó birtok háramlási joggal a), mert az ország alaprendszerénél fogva a nemesi birtok eredetib) Azon különféle rendészeti tárgyakról szóló hongyülésileg hozott törvények körül sok vita támadt e kérdések felett: mennyire származnak ezen s más nyilványos törvények a királyok korlátlan hatalmából? és mennyire származnak a k. k. és r. r. feltett hozzájárulásától vagy szükség képe ni beleegyezésétől? minthogy e kérdéseket máshonnan megfejteni nem lehet, ezek a tárgyak és dolgok beltermészetéböl és tulajdonából, a hely, személy s időbeli környülményekböl, a törvények szövegéből, hason esőtekből, párhuzamokból sajózan magyarázat más szabályaiból és segélyeiből lesznek megmagyarázandók. a) Kétségkívüli tény, hogy itt a kir. ügyvéd jogáról vagy is a legfőbb háramlási jogról, csak nyilván — nem pedig m agánjogi szempontból szólunk, mit kelljen pedig erről politikai szempontból ítélnünk ? bőven előadja a politika. — L. Gr. Széchény Ist. Stádiumát. B. Eötvös Jós. Reformját. Gr. Desseuffy, B. Vesselény slb, politikai irók munkáit.