Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

lyeket legfelsőbb ítéletének tart fenn. közvetlenül, (1553: 9. 1569: 36. ) rendesen pedig közvetve az ország itélö székei által gyakorolja, melyek azonban főfelügyelőségének alárendelvék, s birói föhatalmánál fogva és nevében szolgáltatják az igazságot, a királyi udvari s kisebb személynöki kanczelláriából minden nemü birói parancsok bocsáttatván ki b). II. — A büntető birói hatalomra nézve c), kirekesztőleg a király kegyelmez meg a halálos büntetésre ítélteknek, bántalmatlansági leveleket (litteras salvi c o n d u c t u s) osztogat, a becstelenségi büntetésben elmarasztaltakat felmenti, a törvénytelen magzatokat törvényesítheti, a b ű n-v i z sgálatokat megszüntetheti, a büntetéseket enyhíti, közbocsánatot hirdet, menedékhelyeket alapit, szóval a büntető hatalom folyományait szabadon gyakorolja; (I: 20. 108. 1405: I: 5. 1453: 4. 1655: 38. 1681: 59. 1715: 7. 48. 1723: 113. 1791: 43. 56. stb. ) azonban a) Mi a törvénykezésnél a törvényhozás köréhez tartozik c), kivevén a szabadalmakat, csak b) Ámbár azon igazság kezelés, melyet az ország törvényhatóságai gyakorolnak eredetileg- a királytól, mint közös kútfőtől származik: mindazáltal, mivel ezeknek rendezése nem a király akaratától függ, hanem az országgyűlési törvényektől; innen kitetszik, hogy e törvényhatóságok az országgyülés rendeletétől függnek s a király parancsára meg nem szüntethetők, ámbár különben mint mondók a k: r. felségnek vannak alárendelve. — Innen kitetszik, mint kell vélekednünk, a törvényhatóságoknak Magyar honban függetlenségéről? — Egyébiránt hogy melyek a magyarhoni különbféle itélőszékek és törvényhatóságok? az igazság-kiszolgáltatás rendszerében az bővebben fog előadatni. c) Senki sem fogja tagadni, hogy hazánkban a törvényhozás azon része, mely az itéleteket és a magánjogot (polgárit és büntetőt) foglalja majában, még mostanig igen hiányos, minthogy