Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

88 egyház körüli jogai, melyek öt a sz. széktől nyert fökegyurasági (patronatus) előjogánál fogva illetik, és e tekintetből külön tárgyalandók, mig a többiekre nézve az egyetemes közjogban kiszabott rendet fogjuk követni. 26. §. A magyar király felségjogai a kath. egyház körűi. A magyar király felségjogai közt, első helyen említendő az egyházat, nevezetesen pedig a kath olika hit ügyeit illető jogai a), mely hit Sz. Istvántól alapíttatván és törvényessen erősíttetvén meg, legtöbb előjogokkal díszesitve, Magyarhon állodalmi vallása lön (Religio status). E jogok egyetemes alkotmányunk útmutatása szerint, a királyt kirekesztőleg illetvén, részint a polgári főhatalom egyházak körüli természetes felségjogán (Jus circasacra), részint pedig a királyi föugyanegy felségjog p. o. a törvényhozó hatalom, egyrészről kizárólagos, más részről pedig országgyűlési jog természetével bir. — Minthogy nálunk az uralkodás alakja monarchiái vagy egyedországlati, e jogok megkülömböztetésére a magyar nyilvánjogban más elvet felállítani nem lehet, mint ezt: Magyarhonban a polgári főhatalom és egyed országlati kormányalak természeténélfogva, a felségjogokat mindaddig kizárólagosaknak kell tartani, mig irott vagy szokásos törvényből kimutatni nem lehet azt, hogy ez vagy amaz felségjog megszorítva s az országgyűlés által korlátozva van. — L. ezt bővebben Schvartner: Statist. II. és Virozsil Epit. J. naturae 108. §. d) jegyzet, s J. P. Hung. Spec. II. c. 1. cnm scholiis. — a) Az egyházbani és egyházak k ö r ü 1 i jogok külömbségét, azoknak terjedelmére czéljára s eszközeire nézve bővebben megmagyarázza az egyházi jog és a természeti nyilvánjog.