Vertán Endre: Az országgyűlés időközi feloszlatására vonatkozó felségjogról : Közjogi tanulmány (1903)

Jogi érvek

— 49 — módot és alkalmat nyújthat a törvényhozásnak, hogy a költségvetést tárgyalja s ebben határozatot hozzon. Eddig a királyi jog korlátozása. .Mert az? hogy az országgyűlés, ha neki erre mód és alkalom nyújtatott, a költségvetést akarja-e tárgyalni és tud-e ebben határozatot hozni ? ez már kizárólag az országgyűlés jogkörébe tartozik, miről a törvény sem nem akart intézkedni, sem nem intézkedett. Nem tartozik tehát a felségjog határai megállapításának körébe az, ami amúgy is tisztán politiai kérdés, hogy mi történik akkor, ha az országgyűlés vagy nem tárgyalja a költségvetést, vagy nem tud ebben határozatot hozni, mert a felségjogra vonatkozó intézkedés teljesen ki van meritve és a király alkotmányos kötelességeinek eleget tesz, ha a tárgyalás és határozat hozatal lehetőségére a módot, az országgyűlésnek oly időben való öszszehivása által, mely időben mindez még megtörténhetik, megadja. Ha a dolog rera igy állana, ugy a törvénynek arról is kellett volna intézkednie, hogy az országgyűlés köteles a minisztérium által kötelezően beterjesztendő javaslatot tárgyalás alá venni és a tárgyalást e javaslat elfogadásával záros határidő alatt befejezni, amiről azonban a törvény egyetlen szót sem szól, 4