Vertán Endre: Az országgyűlés időközi feloszlatására vonatkozó felségjogról : Közjogi tanulmány (1903)

Jogi érvek

— 34 — rad, akár tiltó rendelkezés, akár kötelezettség felállítása képezze tartalmát. Ha ez nem igy lenne, akkor valóban nem tudom, hogy miért kellett az összehívási kötelezettséget, a feloszlatásra vonatkozó fel ségjog megállapításával összekapcsolni, s 3 havi időhöz kötni. Mert az összehívási kötelezettség az évi ülésszakok megállapításában már benne foglaltatik, s igy annak ismétlése, ha a törvényhozó semmit sem akart vele mondani, uemcsak felesleges, de érlelem zavaró is, s íökép nincs értelme a 3 havi idő meghatározásnak, ha az összehívási kötelezettség a mire ez idő meghatározás vonatkozik, maga sem bír semmi jelentőséggel. Tényleg Dr. Tetétleni, e 3 hónapi idő meghatározást, a felségjogra és az összehívási kötelezettségre vonatkozó viszonyában, teljesen értéktelen valaminek tünteti fel, midőn azt vitatja, hogy ez, az összehívási kötelezettségnek sem kezdetét, sem végét nem jelöli meg, és a feloszlatási jog hatályához semmi köze nem lévén, egyesegyedül a magánjog teljesítési idejével párhuzamolható. Ez állítás igazolását nevezett a következően kísérli meg: A királyi kötelesség a feloszlatás pillanatában önmagatói keletkezik, s igy a kezdő