Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)

83 tés nem változtatja meg lényegesebben az erőviszonyokat. Az alacsonyabb cnltnrnivoju ruthénekkel és románokkal vegyesen lakott törvényhatóságokban azonban a különböző választójogi rendszerek már veszedelmessé válható eltolódásokat eredményeznek s az aránytalanul magasabb műveltséggel bíró magyarok és németek eddig bírt döntő súlyát a műveltségben hátramaradottabb fajok javára teljesen megsemmisíthetik. Mi sem természetesebb, minthogy e műveletlenebb nemzetiségekkel szemben úgy a magyarság, mint a németek (szászok) javára a kizárólag értelmi censushoz kötött, tehát azon választójogi rendszer biztosít kedvezőbb helyzetet, mely minden 24 éven felüli írni-olvasni tudó férfinak adja meg a választói jogot. Az így biztosított kedvezőbb helyzetet minden, az értelmi censussal concurráló feltétel csak hátrányosan befolyásolhatja és ez az oka, hogy a ma érvényben lévő törvény állítólagos nemzetiségi biztosítékai is a ruthén és román választó jogosultak arányát javítják és ahelyett, hogy a magyarság politikai súlyát emelnék, e nemzetiségeknek kedveznek. Az összes 24 éven felüli férfiaknak választójogosultságot nyújtó reformtervezet a döntő súlyt egyenesen a nemzetiségek és — ami ezzel egyértelmű — a teljesen műveletlen osztályok javára biztosítja, ami ellen — ha nem is teljes — de mégis némi védelmet a kerületek beosztásánál felállítható census nyújthat. A kerületek censusa, mely ez esetben sem a választókerületek igazságos és egyenlő beosztásának elvével, sem magának a demokratikus berendezkedésnek igazi lényegével nem ellenkezik. 6*