Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)

Az általános választói jog hívei, eltekintve a nők választói jogától, az összes kor szerint e joggyakorlására érett férfiak választó jogosultsággal való felruházását kívánják és e tekintetben semminemű korlátozást, s így az írni-olvasni tudás értelmi censusát sem fogadják el. E legtágabb körű választójogi reform nemzetiségi hatásának kimutatása sem lehet tehát érdektelen. A következőkben ezt teszem tehát vizsgálat tárgyává s a ma érvényben lévő törvény szerint választói jogosultságot nyerhetők számával úgy a 24 éven felüli írni-olvasni tudó férfiak, mint az összes, tehát írni-olvasni tudó és nem tudó 24 éven felüli férfiak számát is összehasonlítom. Természetesen ezt csak azon törvényhatóságok kebelében azon nemzetiségekre vonatkozóan eszközlöm, melyek valamely törvényhatóság területén legkevesebb 20%-kai, tehát oly arányban szerepelnek, mely nekik megfelelő elhelyezkedés mellett egyes kerületekben érvényesülést biztosíthat. I. A magyarok és németek által vegyesen lakott vármegyékben a különböző választójogi reform-