Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)

65 ban 2475, a meggyééiben 2977, a segesváriban 3377, a, szentágothaiban 3478 választó, a nagyszebeni két választókerületben 29.599 lélekszám mellett 1670 és 1408 választó, a szász-sebesiben2435, az újegyházai­ban 3875 választó jogosult egy-egy képviselőkül­désre. E kimutatásból látszik, hogy ép a legveszé­lyeztetettebb erdélyi részekben alkotott nemzetiségi kerületek azok, melyekben a legkevesebb, az országos arányszámon jóval alulmaradó választónak van megadva a jog arra, hogy képviselőt választhasson. Hogy a nemzetiségeknek itt adott kedvezmé­nyek első sorban és majdnem kizárólag a magyar­ság rovására adattak, ez kitűnik abból, hogy pl. az erős magyar többségű Budapest 22 kerületéből 16-ban a választójogosultak száma az országos át­lagot nemcsak jóval felülhaladja és egynémelyiké­ben annak háromszorosát is eléri s általában a ma­gyarországi részek magyar többségű választókerü­leteiben a választók száma az országos átlagnak nem marad alatta. A mai beosztásban jóval több kerületben van tehát megadva a nemzetiségi választóknak az a lehetőség, hogy nemzetiségi képviselőt választhas­sanak, annál, mint ahány kerületben őket e jog az egyenlő mértékű, igazságos kerületi beosztás mel­lett megilletné. Ha tehát igaz is az, hogy az erdélyi részekben az egyenlő mértékkel mérő igazságos beosztás az itt lévő magyar többségű kerületek számának le­szállítását is maga után vonná, ez a magyarságra nézve még sem veszteséget, hanem nyereséget je­lentene, mert az Erdélyben így elvesztett úgy ma­gyar, mint nemzetiségi többségű kerület helyett más helyen a magyar kerületek száma szaporodnék.

Next

/
Thumbnails
Contents