Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)

36 Kedvezőtlenebbé teszi pedig azáltal, hogy a culturalis előhaladás mellettt, sőt ezen felül a gazdasági fejlődést még akkor is egyenlően ható erővel ruházza fel, ha a gazdasági előhaladás nem lenne egyenlő arányú a cultura fejlődésével és ha gazdasági téren a culturában visszamaradozottabb nemzetiségek törnének elő fokozottabb mértékben. Gazdasági téren pedig eddig is oly nagyok az erdélyi magyarság veszteségei, hogy a jövőt tekintve, — hasonló arányú veszteségek mellett — már nemcsak az egyes nemzetiségek közötti erőviszonyok eltolódásától, hanem a magyar faj eddig bírt vezető szerepének elvesztésétől lehet félni. E bekövetkezhető veszteség pedig, ha ehhez a politikai erőviszonyok változása is hazzákapcsolódik, a külön történelmi múlttal bíró és természetes határok által is elkülönített, sőt nemzetiségi tekintetben bizonyos mértékig ma is különleges viszonyok között élő ezen országrészben egyenesen a magyar nemzeti állameszme, s ezáltal az egész magyar nemzet veszteségét jelentené. Még akkor sem lenne tehát semmi értéke a ma érvényben lévő törvény jogfosztó intézkedéseinek, ha ezek országos átlagban a magyar választó jogosultak számának arányát 1—2%-kal fölemelnék és ezáltal a magyarság helyzetét az országos átlagban kedvezőbbé tennék. Mennyivel kevesebb értékük van e korlátozásoknak akkor, midőn — amint ezt a fentiekben kimutattam — az államalkotó magyar fajt ép a nemzetiségi vidékeken fosztják meg eddig bírt politikai vezető szerepétől és helyzetét napról-napra kedvezőtlenebbé téve, szolgáltatják ki a diadalmasan előnyomuló nemzetiségi törekvések áradatának.