Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)

28 érvényben lévő törvény szerint 43.031 magyar és 37.205 szerb szerezhet választójogot. Arányszámokban a 24 éven felüli írni-olvasni tudó férfiak között a magyarok 26-8%, a szerbek 21%-kal szerepelnek, azok között pedig, kik a, mai törvény alapján szerezhetnek választójogot, a magyarok arányszáma 24-7%, a szerbeké pedig 21-4%. A 24 évenfelüli írni-olvasni tudó magyar férfiak 47-2%-át, a szerbeknek 44-7%-át zárja ki a ma érvényben lévő törvény a választó jogosultságból, miáltal a magyarok e zónában 7-1%-ot veszítenek, mely veszteséget azonban javarészben a németek nyerik, kik Bács-Bodrog vármegyében úgy a magyarokkal, mint a szerbekkel szemben előnyomulnak. A ma érvényben lévő törvény a magyarok javára e zónába tartozó egyetlen vármegyében sem biztosít kedvezőbb helyzetet, sőt rontja arányszámukat : 1. Bács-Bodrog vármegyében, ahol 40-2%-rőt 37-8%-ra,. 2. Újvidék t. j. v. ban, hol 41-ről 38%-ra és 3. Zomborban, ahol 43:7-ről 39-9%-ra szállítja le, ez utóbbi két városban a szerbek javára, akik Újvidéken 3-3, Zomborban részben a többi nemzetiségek fóvására is 6-2%-nyi emelkedést érnek el, akik nek arányszáma Pancsován is 40:6-ról 43%-ra emelkedik. A ma érvényben levő törvény tehát amint a többi nemzetiségeknek, úgy a szerbeknek is kedvezőbb helyzetet biztosít és ami a magyarság vesztesége gyanánt is főkép figyelembe jöhet, ép a törvényhatósági joggal felruházott városokban, ahol a magyarságnak ekként okozott veszteség kettős súlylyal esik a mérlegbe.