Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)

'20 mily életkorban jogosultságot szerezhető analfabétákat. Nem vettem pedig azért, mert e hősöknek választói joggal való felruházása a magyarság arányszámát csak emelheti, mire nézve a magyarfajnak nemcsak harczias készsége nyújt biztosítékot, hanem a világháborúban való azon példátlan önfeláldozása is, mely neki az összes itt élő fajok között a legelső helyet biztosítja. Nem vettem továbbá figyelembe a nemzeti érdekekből még a radikális jogkiterjesztés esetén is megvalósítandó azon korlátozásokat, melyek szintén a magyarság helyzetét teszik kedvezőbbé. Ezek előrebocsátása után — tekintve, hogy amint erre már előbb is rámutattam — a választói jog bármily mérvű kiterjesztésének nemzeti hatását legkisebb területi összefüggésben csakis törvényhatóságonként lehet megállapítani, az országot nemzetiségi zónákra osztottam fel. E nemzeti zónák magukban foglalják a súlylyal bíró nemzetiségekkel vegyesen lakott vármegyéket és minden nemzetiségnek politikai súlyát külön-külön tüntetik fel. E felosztás czélja, hogy minden, az országban súllyal bíró nemzetiséggel szemben külön állapíthassam meg a magyarság nyereségét vagy veszteségét és ezáltal a jogkiterjesztésnek a magyarságra nézve kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb eredményét. I. A németekkel közösen lakott 19 törvényhatóságban, névszerint: Baranya, Fehér, Sopron, Tolna> Vas, Veszprém, Bács-Bodrog, Szepes, Mármaros, Arad, Krassó-Szörény, Temes és Torontál vármegyékben; Sopron, Pozsony, Temesvár, Versecz