Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)

12 nem a politika, hanem a reá nézve hátrányosan alakuló gazdasági viszonyok veszélyeztetik s így a nemzetiségi politikának— szervezzék ezt az állami, avagy társadalmi erők — gazdasági utakon kell haladnia. A gazdasági küzdelem tere az a harctér, melyen a döntő ütközetet meg kell vívnunk, mely ütközet kedvező eredményétől függ nemcsak az, hogy az erdélyi magyarság fentarthassa mai vezető szerepét, hanem az is, hogy egyáltalán fenn tud-e maradni. Maga a politikai jogok kiterjesztésének mérve e küzdelemben másodrendű jelentőségű, hisz a politikai jogokban eddig is a magyarságnak volt vezető szerepe, anélkül, hogy ezzel a magyar faj megerősítése érdekében megfelelő eredményt tudott volna felmutatni. Viszont a politikai jogokból aránylag a legkevesebbel az erdélyi románság bírt, mely e jogfosztottságnak nemcsak hátrányát nem viseli, de ennek dacára a gazdasági küzdelemben diadalmasan nyomul előre a politikai jogok birtokában lévő magyarsággal szemben. Teljesen igazuk van tehát azoknak, (Újság, XV. évf. 25. sz.) kik nem hajlandók szó nélkül megengedni, hogy százezreket rekesszenek ki az államéletből azzal a még szét nem bonczolt jelszóval, mely az erdélyi magyarság életének és jövőjének megmentését hangoztatja és nem nyugszanak bele abba, hogy az erdélyi magyarság érdeke legyen takaró palástja a conservativizmusnak és nemzeti színre festett pokróca az uralomféltő klikkeknek. Nem az erdélyi különleges viszonyokra való hivatkozással támasztott s az egységes magyar állam eszméjével is ellentétben álló közjogi eltagoltság érdekében felmerülő kívánságot honorálom tehát,