Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)

ság méltán félhetett attól, hogy ennek megvalósítása esetén eddigi vezető szerepe az állambomlasztó elemek martalékául fog odadobatni. Ez aggodalom ma is fennáll, dacára annak, hogy az időközben beszerzett statistikai adatok azt igazolják, hogy az előző választójogi törvényben a magyarságnak 59-6%-kal szereplő arányszámát a Kristóffy-féle tervezet is csak 0-9%-kal szállította volna le, mivel szemben Andrássy pluralitása 2-2%, a Tisza-féle 1913. évi XXIII. t.-c. pedig mindössze 1-5% emelkedést volt képes biztosítani. Tekintetbe véve már most azt is, hogy a jogfosztó correctivumokkal alátámasztott ma érvényben lévő törvény szerint az összes választó jogosultak között a magyarság 60-2%-kal szerepel, mivel szemben az összes 21 éven felüli írni-olvasni tudó férfiak 63-1%-a magyar ajkú, kétségtelen, hogy mindezen választójogi tervezetek közül a magyarság javára az biztosít legkedvezőbb helyzetet, mely az összes 21 éven felüli írni-olvasni tudó férfiaknak megadj a a választói jogot, Mindezeket máskülönben csak azért hoztam fel, hogy rámutassak arra, mi okozta a minden ízében szabadelvű gondolkozású magyarság egy részének a választójog nagyobb arányú kiterjesztésével szemben való ellenszenvét. A magyar faj vezető szerepének védelme s ezáltal a magyar állam egységes nemzeti jellegének megóvása volt tehát az eleinte jóhiszemű aggodalom által sugalt, később párturalmi és más mellékérdekek által hamisan fentartott jelszó, mely a nemzeti érzés erejét állította sorompóba a szabadelvű és demokratikus haladással szemben. Nagyon távol vinne kitűzött célomtól annak bizonyítása, hogy a magyarság vezető szerepét