Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

72 A miniszteri felelősség elméleténél fogva t. i. vádalá helyzés esetében biró a felső tábla lenne. De miért éppen ó'? Mi jogositja fel azon feltevésre, hogy pártatlan ? s mi átalában, hogy a két fő állami tényező : a korona és nemzet képviselői közt biráskodhassék ? A képviselet ezen szövevényes rendszerében, miért képviseli ő a legfőbb hatalmat: a bíróságot? Miért bízatnék egy aristocrata, vagy nagy részben a kormánytól függő testületre a lefontosabb Ítélet, mitől a koronafénye, s a nemzet szabadsága függhet? Nálunk például a kormányi kinevezéstől függő főispányok, főpapok; Berlinben: Bismark ellen a vén javithatlan junkerek, kik talán egyenként mind oly bűnösök, kik vele együtt árulják egy gyékényen a feudális lomot ? — Tehát Bismark ellen Schönhausentől várnánk igazság szolgáltatást, meg a komáitól, pajtásaitól, czinkosaitól? Mennyi comikus, mennyi zavart eszme együtt! Gyakorlatilag aztán az ily komédia szokott tragédiává válni, de nem a parlamentaris vádló és biró, hanem a legrettentőbb hatalom által, ha folytonos ingerléssel felbőszítve lett; a nép által t. i. hol rendesen a bakó is ott van. Mi tehát a miniszteri felelősség gyakorlati értelmezésben ? Ha önkényt lemond a hatalomról, szentül van a dolog, és nincs semmi baj. Opponál ismét, hogy újra uralkodhassék. —- Ha le nem mond ? — Itt már hallgat az irás, és csötörtököt mond a bölcseség. A felelősség maga sem meg nem előzi a kihágást, sem utólagosan nem képes büntetni azt. Nem csoda tehát, ha az egész pompás intézmény, — mint éppen napjainkban a porosz parlamentaris harcz mutatja,— csak egy nagy botránnyá válik, oly küzdtérré t. i. hol tehetetlenségük érzetében a professorok és junkerek a legkiválagatottabb gunyszavakban conversálnak, de a többször leszavazott, erkölcstelennek és belátás nélkülinek (tehát gaz és ostobának) nevezett mi-