Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

58 badság iránt, tiszteletet a népiránt, kit vezetni akar — ritkán. — Ezt meg mutatta a franczia convent. De hogy éppen az ily convent, valamint a Guizot-féle „független parlament" képesek legkevésbbé a nép szabadságát biztosítani, azt ismét francziaország 70 éves történelme mutatja meg. Az ily különálló testület, mely a nép jogát és hatalmát felelősség nélkül veszi át, a dolog természetében rejlő' sulyerönél fogva, vagy önálló hatalommá nőtte ki magát, mint a velenczei tanács, a franczia convent, s még annyi mérges apró olygarchia, vagy pedig a két fő állami tényező közül egyikhez szegődve, a másikat nullificálta, s az egyensúlyt a fejedelem és nemzet közt megzavarta. Hogy a hatalom belterjeszkedő ösztönénél fogva convent-féle képviselői omnipotentia lesz-e belőle, vagy ministerialis, mint németországban, vagy pedig atyafiságos liga a kettő közt, mint Fülöp Lajos alatt? azt soha „a priori" meghatározni nem lehet, s csak az látszik előttem bizonyosnak, hogy igy a magyar nemzet is sorsát ki nem kerülheti. Azon állítás : „mert a nemzeti hatalom kifolyása, maga a nemzet," íictio, mint a többi. Oly testület, mely csak választatik a nép által, de azonnal minden összeköttetése a néppel megszakad; nem a nép maga többé, hanem csak lett a népből. Egy független testület, tehát egy organikus egész, melynek saját észjárata, saját akarata van, következőleg saját érdekei és czéljai is, ha még bár nincsenek, bizonyára lehetnek. Márpedig a politika,— magyarul állami eszély —-főelve: azt, mi 1 ehető, 1 eendőnek is venni mindig. Ha lehetség az, hogy ily szervezet mellett a képviselő testület hatalmával visszaéljen, s magának a népnek érdeke ellen forduljon, ugy bizonyára megtörténhető, mint csakugyan történt is. A képviselőnek a képviselt néptoli függetlensége tehát a képviseleti rendszernek nagy sophismája, melyen