Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

31 Válaszfal a kettő közt az. hogy a parlamenti tag teljhatalmú, a követ utasithatáshoz köthető': következőleg a parlament teljhatalmú önálló testület, az országgvülés pedig küldőitől, tehát a néptől magától függ. Mindkettő a néphatalom kifolvása és képviselője: de ott a képviselő testület, mert elválasztva van a néptől, önálló hatalommá lesz, itt pedig csak végrehajtója a nép akaratának, s minden órában feleletre vonható. A kettő közti nagy különbség első tekintetre feltűnő'. A parlamentarismus nagy hatalmat ad a képviselőnek, mert korlátlanná és feleletre nem vonhatóvá teszi öt : a megyei rendszeren épült önkormánvzat. biztosítja hatalmát a népnek, midőn maga iránt lekötve tartja választottját az által, hogy utasíthatja és feleletre vonhatja. Mihelvt pedig a nem utasitható. és vissza nem hívható képviselő független, ez más szavakkal annyit tesz. hogv nem a képviselő ember függ a néptől, hanem a nép függ az embertől, s igy az egész ország a képviselő testülettől. Es hogy ezen ellenmondás eddigi alkotmányos fogalmainknak, az uj elmélet forrásánál mindjárt nagyon kiáltó ne legyen, mondják: .Éppen azért kell a nép képviselőnek függetlennek lennie választóitól, mert az egész országot képviseli. • Felejtik azonban, legalább elhallgatják, hogy a választó kerület olv aránvlagos része az országnak, mily aránylagos része az egves képviselő az egész parlamentnek. Ezzel tehát csak a rosszat nagyítják, midőn szépíteni akarnák. Mert minden képviselő független lévén küldőitől, mint kerülettől, az egész kerületekre osztott ország is függő lesz képviselőitől: következőleg csakis azért kellniindegviknek az országot képviselnie, hogy az egész testület függetlenül képviselhesse az országot. Ez \ ilágros. — Miért tépik szét tehát a dolgot doctrinairi csűrés csavarással? Ha jót akarnak mondják ki egyszerűen: hogy