Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

20 A korona t. i. nem csak kinevezi a ministerinmot, melyet tetszése szerint bocsájthat isel;de szétoszlathatja magát a képviselő testületet is, mig a „felséges nép" saját képviselőjével sem rendelkezhetik, és pedig még akkor sem, ha hűtlensége nyilván való. Neki is van ugyan teljhatalmú ministere, de az sem felelős, sem el nem bocsájtható mikor netalán leginkább kellene. Ha már a kormány és képviselő testület közt ellentét fejlődik ki, a korona két módon segíthet magán: vagy bukni engedi eszközeit, a ministeriumot, vagy szét oszlatja a parlamentet, vagyis a képviseleti rendszer műnyelvén „a népre hivatkozik." A parlamentarismus theoriája tehát a helyett, hogy megcsonkította volna a korona alkotmányos jogait, egygyel még megtoldotta, mert az országgyűlés ily ezéibóli szétoszlásának — mi főleg válságos időkben a nép jogáért veszélyes, és mindig a nép drága pénzébe, és időbe, —- mi néha legdrágább -— kerül, — utasitás mellett nincs értelme, s egészen felesleges. Az utasított követek többsége, a nemzet valódi többségének lévén kifejezése, ellenökben csak a megyéknél lehetett maneovrirozni, mi bár lehetlen nem volt, sok helyen és sok embernél, viszont a kormánynak kei ült több pénzébe és idejébe, s igy legalább is alkalmatlanabb volt. Az tehát, mit a képviseleti rendszer elvileg a kamrák szétoszlatásáranézve egészen alkotmány szerű eljárásnak ismer el , tulajdonkép a legveszélyesb fegyver a kormány kezében, két végletével: a közszabadság iránti részvét lehangolásával, vagy annak láza^ feli/gatásával. S a legaggasztóbb a dolognál még az, hogy a veszélyes orvosság csakugyan nem nélkülözhető , a conventté válható teljhatalmú testülettel szemben, s akkoris, midőn az egész harcz és háború nem más, mint a tárczákért folytatott hősies komédia, a kormányzás az alatt sem állhatván meg, csak a fejedelem és nép közötti szükséges egyetértés elkoptatásának biztos eszköze. De nem akarnék félreértetni.