Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

15 közvetlenül önmaga gyakorlottá, a ezen jogát csak törvényesen megkoronázott királvával osztotta meg. Nem volt nálunk e szerint az állami hatalom megosztva a mostani alkotmánvos elméletek értelmében, mert a törvényhozást, végrehajtást és birói hatalmat a népes korona — populus et rex — együtt és egyaránt gyakorlotrák. Nem volt a néotől fiiofo-etlen törvénvhozó testület, nem volt kii önálló birói hatalom, nem volt független végrehajtás, vagy is a m: »i alkotmányos értelemben kormnáyi kinevezéstől fii_-go hivatalnoki osztály, hanem mind ez maga volt a nemzet, azaz: független volt maga a nemzet minden idegen hatalomtól. Hasonlítjuk már most öszve a megyei önkormányzat, és az úgynevezett parlamentarismus (képviseleti rendszer) logikáját. Megyei önkormányzatunk mellett miután maga az eddigi törvényes értelemben vett nemzet tanácskozott közgyűlésein a hozandó törvénvek felett, megválasztotta országgyűlési követjeiül azokat, kikben bizalma volt. kikben u hát értelmet és becsületességet feltételezett, vagyis kikről feltette, hogy tudják és akarj ík is tolmácsolni és érvényesíteni akaratát: mi csak egyes ügynökök közbejöttével lehetséges egv oly országban, mely Rákoson már tömegesen meg nem jelenhetik. De a választással magával törvényhozási jogát mégse kimerítve, Be biztosítva nem hitte, hanem hogy akár emberében, akár annak véleményében meg se is esalatkozlr. ssék, határozott és formulázott akaratát adta át neki Írásban, néha mégis eskette hűségre, s a legvégső esetre fentartotta visszahivatási jogát. Nem elégedett meg továbbá azzal, hogy ha majd jól. roszui. vége lesz mindennek, képviselője itthonn is mondjon el egy jó vagy rosz _dictiót ", hanem megkívánta, hogy az időről időre jelentéseit tegve meg. hogv maradjon vele folytonos és közvetlen öszveköttetésben: következőleg. hogv a nemzet maga segíthessen az orszásrgvüiés folvair. a alatt is ott. hol felakadás vagy öszveüfközés történhetnék.