Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

i ily bók a vélt legnagyobb ellenféltől valódi diadal arra, mit nemzeti ügyünknek hiszek. Mit Széchenyi, Dessewffy Aurél, Deák sat. a magyar önkormányzat mellett elmondtak, s miben a nemzet századokig hitt, és hitében boldogult, csekélység, mert lehet nemzeti elfogultság; de mit Mill mond, az döntő, mert egy angol, a parlamentarismus classikus hazájának egy mély és higgadt bölcse mondja. Legyen tehát szabad a képviselet és önkormányzat feletti elmélkedéseimet Mill tana megismertetésével kezdeni meg, minél jobb és szebb aligha mondatott valaha e pontra nézve. Nálam ugy is, ki iró nem vagyok, nem a személy, hanem az ügy az. mi tekintetbe jöhet. Mill (John Stuart) a képviseleti rendszerről irt könyvének Il-ik fejezetében ezen tételt állítván fel: „Mi a jó kormány fo ima próba köve"? feladványát ily formán oldja meg: Mivel a kormány csak eszköz, az eszköz megválasztása a végczélhozi alkalmas voltától függ. Végezel a társadalom jóléte, mi nem kevésbre vonatkozik, mint az emberiség czéljainak öszvegére. Szerencsétlenségünkre a feladat: előszámlálni és osztályozni a társadalmi jólét alkatrészeit, nem könnyű. A mult és jelen nemzedék közül sokan, kik a politika philosophiájával átkarolóbb szellemben foglalkoztak, érezték az ily osztályozás nehézségét, de legalább tudtommal, az ily kísérletek csak egyetlen sorozatra szorítkoztak. I B fl. nd/T^fC v; -?; j ÜSbíTIfn jfdfl7Í9X9 Az oszlályozás kezdődik és végződik a társadalom szükségeinek két fő részre elkülönzésével: rend vagy fentartás, és haladás vagy mozgás. De én — mondja Mill — a „rend" és „haladás" szétválasztását nem tartom szabatosnak. Mert mi a rend, és mi a haladás ? A haladás meghatározásánál nincs valami nagyobb, 1*