Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

95 Ne ámítsuk magunkat! ismétlem. Legyünk legalább tisztában azzal, mit akarunk. — Ha nincs utasítás, nem lehet tanácskozás: ha képviselet az uj megye alapja, az nem a személyes joggyakorlattal kapcsolatos önkormányzat. — Ez mind logikai egymásután, mert az élet maga nem más. mint az ész törvényeinek észszerű gyakorlata. A logika bennük van szükségkép a dologokban, mert a dolgoknak maguknak éltető lelke. Az ember tetszhetik magának a fictiokban, a gyakorlati férhetlenségek összeállításában, de az eredmény okvetlen az kell hogy legyen, mit a logika, mint az értelem kényszerűsége szab elébe. — Pedig- csak ugry íüpg össze minden, ha az önkormányzatból a főt — a törvényhozási jogot a nép kezéből nem vettük ki. Ha a nép szabad és személyes tanácskozás utján kimondhatta akaratát, s ezt utasítás által törvénnyé emelhette, akkor ugyan azon megyei közgyűlés saját akaratának végrehajtása felett is ellenőrködhetik, minden anarchiái veszély nélkül, mert nem jöhet ellenmondásba saját akaratával, mint magyarország 800 évig. De ha nem ö' a törvényhozó, hanem egy tőle független testület, az ellenmondás és antagonismug mintegy önmagától folvik. s az összeütközés elébb vagy utóbb nem lévén elkerülhető, veszély nélkül a végrehajtás feletti ellenó'rködés is nála nem hagyható. így megeshetnék az is, hogy a megyék többsége, a parlamenti többséggel ütköznék össze, mi aztán valóban czifra egy önkormányzati zűrök zűrévé nó'hetné ki magát. A parlament, mint föggetlen törvényhozó testület, csak a parlament többségének véleményét és akaratát mondja ki: mit aztán a Guizot-féle doctrina szerint lehet az egész ország véleményének nevezni el, de hogy a nemzet véleménye és akarata egészen az ellenkező is lehet, azt ismét a Guizot-féle példa maga bizonyította be. Az utasithatási jog tehát, a magyaros önkormány-