Vass József: Erdély országgyűlései a vajdák alatt : időköz: 1002-1540 (1869)

Második rész. Az erdélyi törvényhozás létegzete

— 94 — 1536. •— Szapolyai János erdélyi vajda ezen évben egymásután két országgyűlést hivott össze; Marosvásárhelyre és Beszterczére. Alatta, mint ellenkirály alatt, több országgyűlések tartattak ugyan ; de az azokban hozott törvény czikkek nem rendelvények (decreta) alakjában szerkesztettek, s a fejedelmi megerősítést is nélkülözik. Az ilyetén ismeretes első czikkek czíme következő: „Constitutiones Dominorum Regnicolarum trium nationum partium istarum Transilvanarum pro festő Nativitatis B. Joannis Baptistáé anno Domini 1536. in oppido Zekelvassarhely (Székelyvásárhely) pro rectificatione et conservatione Regni ordinatae"!), 1538. — Az erdélyi részek azon országgyűlései közt, melyeket t. BenKŐ Józef csak évszámilag említ2), de körülményes ismertetésökbe, akkori korlátozott viszonyai miatt, nem bocsátkozhatott, megjelel egyet, mely a fennemlitett évben tartatott. 1540. — Ezen évről az erdélyi részek három országgyűlésének nyomait ismerjük: az első T o r d á n, májusban ; a második Segesvárit, augusztusban; a harmadik ismét Tordán, deczemberbeu tartatott. Mindegyikről különadjuk a szükséges tudni-valokat. A május havában tartott tordai országgyűlésen a pártos erdélyi vajdák, Balassa Imre és Mailáth István, ügye hozatott János király által szőnyegre. Erős hadsereggel indtilt ellenök, Mailáthot Fogaras várába zárta s május 7-kén törvénysen elitéltette- Ezután az ország bel-igazgatására nézve üdvös törvényeket hozott; a töröknek Erdély részéről régen ígért, de el nem küldött adónak saját jövedelméből kifizetése által a Rendeket teljesen kibékítette, sőt hálára kötelezte3). János király jul. 21-kén meghalt; hült tetemeit Marti!) Jos. Carol. Eder: Notae ad Ambros, Simigiani (Somogyi Ambró) Históriám. Libr. 1. pag. 139. 2) Diae ae, sive rectius Comitia Transsilvanic. peg 4. 3) Gr. Mikó Imre : Erdély különválása Magyarországtól. Buda 1860. 4r. 68. 1.