Vass József: Erdély országgyűlései a vajdák alatt : időköz: 1002-1540 (1869)

Második rész. Az erdélyi törvényhozás létegzete

— 86 — hogy a parasztoknak engedett szabad költözködés az elméket lecsendesité, s a bizodalmat éleszteni kezdé1). 1439. — Hogy ezen évben, Albert király meghívására, Marosvásárhelytt országgyűlés tartatott, Eder bizonyítja, ki a királyi meghivó-levél eredetiét látta2); de minthogy sehol közre nem bocsátotta, az egyszerű feljegyzésnél egyebet róla nem tudunk. Majd, ha a nagymunkáságu férfiúnak a a magyar nemz. múzeum tulajdonává vált hagyatéka rendezve leend, foghat csak a szaktudós ezen erdélyi országgyűlésről körülményesebben értesülni. 1442. — Az erdélyi részek ezen diétái közé tartozik az ezen évre tett országgyűlés is, melyet t. Benkő József csak rideg évszám szerént említ3). 1454. — Hogy ezen évben Kápolnán az erdélyi magyarok, székelyek és szászoknak közös gyülésök (országgyülésök) volt, Erdély egyik alapos történettudósából tanuljuk4). 1455. — Hunyadi János országkormányzónak ezen évről szóló levele fennvan a brassai levéltárban, melylyel a szászok országgyűlésre hivatnak Tordára5). 1458. — T. Benkő Jósef rövid jegyzete után6) tudatik, hogy ekkor az erdélyi részek törvényes három nemzete együtt országgyűlést tartott. 1459. — Az erdélyi országos három nemzet között 1437-ben alakúit, s 1438-ban még határozottabban kifejezett unió Mátyás király uralkodása második évében még többre terjesztetett, s a három törvényes nemzet egymásnak nem !) Jos. Car. Eder : Observ. Critic. ad Felmer, pagg. 73—76. 2) Observ. Critic. ad Histor. Transilv. pag. 104. — Siebenbürgische Provinzial Blátter. I. Jahrg. 128. 1. 3) Diaetae, sive rectius Comitia Transsilv. pag. 4. *) Ezt bizonyítja egy oklevél a prázsmári levéltárb. — V. ö. Die Verfassung dea Grossfirstenthums Siebenbiirg. von Jos. Bedeus v. Saarberg. Wien, 1844. — Ford. Makoldy Sámuel. Másod. kiad. 1846. 8r. 47, 48. 1. *) Jos Car. Eder: Observ. Critic. ad Felmer, pag. 142. 6) Diaetae, sive rectius Comitia Transsilvanic. pag. 4.