Vass József: Erdély országgyűlései a vajdák alatt : időköz: 1002-1540 (1869)

Második rész. Az erdélyi törvényhozás létegzete

— 78 — volt; ha nem felejtjük egyszersmind hogy a XlII-d. század végén III. Endre, az utolsó Arpádkirály, alatt is Gyulafejérvártt tartatott országgyűlés: alig kételkedhetünk, hogy az erdélyi országgyűlések rendes székhelye, a vajdaszék központi városa, Gyulafejérvár volt. Hogy a XlV-d. s kövek kező századokban más helyeken tartattak,az akkori idők történelmi viszonyaiból nem volna nehéz kimagyarázni. Néplázadás, pártviszályok, hadjáratok, rabló csordák betörése s pusztítása mind és egyenkint határozólag folytak be a fenyegető veszély sürgette országgyűlések helyiségeinek kijelelésére.Ha ezen országgyűlések Gyulafejérvártt nem tartathattak, úgy látszik, hogy Torda lőn e végett legtöbbször látogatva, hol 1357, 1363, 1366, 1455, 1466, 1467, 1470, 1524, 1540-ben tartott az erdélyi három társnemzet országgyűléseket; majd más helyek jeleitettek ki e czélra, mint Nagy-Enyed 1526; Földvár (Marienburg, a Barczaságon) 1427; Geren d 1529; Gyulafejérvár 12915 Kápolna 1437, 1438, 1454, 1478; Keresztes (Villa Cruciferorum de Thorda, közel Tordához, az Aranyos jobb partján) 1322; Marosvásárhely (Székelyvásárhely) 1439, 1515, 1517, 1536; Medgyes 1459; Radnót 1461, 1504, 1529; Segesvár 1506, 1540; Nagy-Szeben 1357; Udvarhely 1357; Besztercze 1536. Hihető, hogy idő folytával még többeknek fedeztetnek fel nyomai, ha a századok pusztító viharait épen kiállott s korunkra szállott ősemlékeink, s a szerencsésen leküzdött veszélyekhez képest elég gazdag kézirattáraink mélyebben beható búvárkodás tárgyaivá tétetnek, a mikor egyúttal a jelen tárgyalás körét képező időszak erdélyi országgyűléseinek maiglan még nem nagy száma tetemes gyarapodást foghat mutatni; csak buvárszellem és kitartás ragadjon meg minden kinálkozó alkalmat eldődeink nagyérdekü kézirati hagyományainak gondos átfürkészésére, s a hazai történettudomány gyarapodása tekintetéből hasznosítására.