Vass József: Erdély országgyűlései a vajdák alatt : időköz: 1002-1540 (1869)

Második rész. Az erdélyi törvényhozás létegzete

— 74 — a) Az erdélyi részek országgyűléseinek feladatai közé tartozott sürgős esetekben ellenséges betörések ellen oly rendszabályokat hozni, minőket a hon biztonsága igényelt ; b) Az erdélyi részek szokásainak és joggyakorlatának, valamint érdekeinek megfelelő; de a magyar közállam alapintézményeivel nem ellenkező törvényeket alkotni ; c) a király vagy ország által sürgető körülményeknél fogva erélyesen szorgalmazott pénz- vagy katonai-segedelmet megszavazni; mi elvitázhatlan tanúsága annak, mily féltékeny gonddal őrködött mindenha a nemzet azon joga felett, hogy saját vére és vagyona felett, tudta s beleegyezése nélkül, senki egyoldalulag ne rendelkezzék; d) végre joga volt Erdélynek országgyűlésein egyes fontosabb peresetekben bíráskodni, s Ítéleteket hozni1). Hibáz tehát t. E d e r, midőn a megjelelt korszakban tartott erdélyi országgyűléseket, kivétel nélkül, oly jellemű gyülekezetekként tünteti fel, mintha kizárólag az igazságszolgáltatásra szorítkoztak volna2). 14. §. Az erdélyi törvényhozás jellege a vajdák alatt. Hogy az erdélyi részek diétái, a tárgyalt időszak folyamán keresztül, inkább helyhatóságilag tanácskozó, mintsem törvényalkotó független testületek jellegével birtak, minden kétségen kivűl helyezi azon történelmi tény, hogy az erdélyi részek, ezen helyhatósági tanácskozmányokon túl, magokat a közállam országgyűlésein képviseltették, s a korona minden részeit kötelező törvények alkotásába tényleg befolytak. Ezen állítás valóságát dönthetlen igazság érvényére emelik azon királyi meghivó-levelek, melyek ez állami ténykedés gyakorlatának érdekében hivatalosan Erdély szász nemzeti hatóságaihoz bocsáttattaK. J) Joseph Benkö; Milkovia. Tom. II. pag. 321. 2)„Has quidem omnes congregatioües juris dicen d, causa habitas esse liquet." — Eder ad Schesaeum, pag. 161.