Vass József: Erdély országgyűlései a vajdák alatt : időköz: 1002-1540 (1869)

Második rész. Az erdélyi törvényhozás létegzete

MÁSODIK RÉSZ. Az erdélyi törvényhozás létegzete. NEGYEDIK FEJEZET. Az erdélyi részek országgyűlései 13. §. Az erdélyi országgyűlések szervezete, jogköre és tárgyai. A jelen mű első részében eddig vázolt tudni-valókat oly szükségeseknek, s a pályakérdés alapos átértésére nézve annyira nélkűlözhetleneknek tartottuk, hogy azoknak mellőzése miatt méltán rádolhatna bennünket a t. olvasó alapvetés mulasztásával, ki, ha valahol, bizonyára ilyszerü ős történelmi tárgyalásokban joggal követelheti a minden oldalú felfogást. így azonban bátran bocsátkozhatunk a kérdés lényegébe, minek felfejtése e résznek jutott feladatúi. Országgyűlés, törvényhozás, parlament mind nem oly műszók, melyek az erdélyi bárom nemzet közös gyűlései fogalmát helyesen kifejeznék. Nem országgyűlés, mert az erdélyi részek e tárgyalt nagy időfolyamon keresztül (1002—1540.) önálló országot nem képeztek. Nem törényhozás, mert a magyar közállam erdélyi részei akkor államtörvény - alkotási joggal nem birtak. Végül legkevesbbé parlament, mert azon idétt a nép milliói az alkotmány sánczain kivül állván, képviseleten ala_ pult parlamentről szó sem lehetett. Mondhatnók tehát d i é. táknak, de ezt idegenszerűsége nem ajánlja. Hogy mégis 5*