Vass József: Erdély országgyűlései a vajdák alatt : időköz: 1002-1540 (1869)

Első rész. Az erdélyi részek közigazgatási tekintetben

— 64 — így különösen 1389-ban, hol „Nos Seniores, judices, consules,, cives et provinciales universi de septcm sedibus terrae Transsilvaniae"1) Nagyszeben, Segesvár, Szászsebes és Szászváros részére egy közösen alkotott czéhrendszert állapítottak meg (újólag 1496-ban). Ezen gyűléseken tárgyaltattak a nemes szász nemzetnek politikai és gazdasági ügyei s hozattak, mint feljebbviteli törvényszéken, végleges Ítéletek peres tárgyakban. E saját uépjellegü külön terttlethatósági gytilésezés a szászoknál soha sem szűnt meg, s míg a Székelyföld s Erdély megyei kerületének külön nemzeti gyűlései már régóta elenyésztek, az erdélyi Királyföld népe a közelebb időkig minden évben gyűlést (úgy nevezett confluxust) tartott, melyben a szász területet érdeklő mindennemű ügyek körül intézkedtek. 12. §. A társnemzeti külön gyűlések jellemzése. Az erdélyi egyenjogú három nemzetnek hatósági területeiken felmerült bel-ügyeik saját nemzeti gyűléseiken vétettek tanácskozás alá s intéztettek el véglegesen. E gyűlések működési köre — kétségbevonhatlan hitelű oklevelek uyomán — részint eg, es jogkérdések feletti bíráskodásban, részint a közigazgatást czélzó rendeletek megalkotásában, s ezeken feljül a székelyek és szászoknál saját helyhatósági, vagy, helyesebben mondva, területi alkotmányuk kifejtése s tökélyesitésében határozódott. Az erdélyi magyaroknak, saját megyei kerületök érdekeiben többnyire Tordán tartott közgyűléseiken előkelő? leg peres ügyek igazíttattak el, a törvénykezés szabályoztatok, adókivetés végeztetett, s többnemü végrehajtást illető rendeletek hozattak. Ősidőkben a vajda vagy al-vajda saját személyében, néhány közbiró segédkezése mellett — miként a nádor Magyarországon — vagy a nemességnek Tordán •) Georg. Fejér : Cod. Diplom. Tom. IX. vo!t 5. pag. 131.