Vass József: Erdély országgyűlései a vajdák alatt : időköz: 1002-1540 (1869)
Első rész. Az erdélyi részek közigazgatási tekintetben
— 48 — tünkben fontos szerepet játszott az egész magyar középkoron keresztül: azért hatáskörét szükség nyomosabban tárgyalnunk. Az erdélyi részeken rendesen csak egy vajda vitte a kormányt; de többször kettő is hivataloskodott1). Ez utóbbi esetben az egyik az öszves nemes hadak vezére volt s táborozáskor az erdélyi hadsereget vezényelte, mely a királyi haderőnek jobb szárnyát képezte. A hadsereget a régi századokban az erdélyi megye-kerület nemességének háromnegyede, a székelységnek pedig két-harmada alkotta. I. Mátyás alatt az erdélyi öszves haderő negyven ezerre ment2) A másik vajda, tiszttársa táborozásának tartama alatt, honn is birt (Sam. Timon: Imag. nov. Hung. cap. X. 1. 45. ); mert az „erdélyi herczeg" czím kizárólag királyi családtagoknak, mint Erdély kormányzóinak, adatott királyainktól. — Hajdan várkapitányok is neveztettek vajdáknak (Math. II. Reg. Decr. IVartic. 30. a. 161S. ). Rogér, váradi kanonok, siralmas iratában Magyarország romlásáról a tatárok által, olvasható: „ad quandam diuertimus insulam, que contra Tartaros per homines de Agya, et Waydam de Geroth et de pluribus aliis circum iacentibus uillis, fortiter parabatar. " (Steph. Ladis!. Endlicher: Rer. Hungaric. Monument. Arpadian. Bangaili, 1849. 8-o. pag. 284. ) Miklós, Ugrin na. országbíró, Pétert, Miklósnak, néhai s a r u s-v á r m e g y e i vajdának fiait stb. Kelt Visegrádon, 1359 (Tud. Gyűjt- 1822. VII. köt. 103. L). „Capitulum Varadinense in suis testimonialibus de a. 1263. Iván Waivodae de Bulenus (Belényes) ac Boch et Balk mentionéin facit" (Arcbiv des Vereins für Siebenbiirg. Landeskunde. III, Bd. 2. Heft. in Tentam. Indic. Dipl. 43. L). Stepb. V. Reg. Hung. literae de terris seu villis Herbordi (ma B alásfalva) Vajvodae et Sanchalteluky (Szancsalteleke), inter duos fluvios Kukulu (a k é t K ü k ü 1 1 ő) jacentibus, per Teel, fllium Ebi de Brassu, Comiti Chyel, filio Ervyn de Kalnuk (Kelne k), venditis. Ab incarnatione Domini 1211. (Archiv des Vereins Siebenbiirg. Landeskund. Bd. III. Heft 2. in Tentamin. Indic. Diplom. 50 1. ). J) Sigism. Kósa, i. m. — Handbuch der G-eschicbt. Siebenb, Von Carl. Neugeboren. Hermannstadt. 1836. 8-0. 2) Kovachich : Script. min. II. 13 s kövv. V. ö. Eder: Commentar. ad Hist. Ambr. Simig. Libr. I. pagg. 30, 31.