Vass József: Erdély országgyűlései a vajdák alatt : időköz: 1002-1540 (1869)
Első rész. Az erdélyi részek közigazgatási tekintetben
— 41 — Törvénytárunkban (Corpus Juris) semmi nyoma1). A „conventus nobilium" nem volt egyéb, mint a székely és szász nagyobb helyhatósági gyűlésekhez hasonló gyűlése a megyei kerületnek2) Minő kiterjedéssel birt a honfoglalás idején a meghódított megyei'kerület, hitelességgel biró ősemlékek nem értesítenek. De, ha tekintjük mindazon területi hatóságokat, melyek azon, különböző időkben, alakulásukat nyerték, a valót közelítjük meg, ha térfogatát nyolczszáz négyszögmérföldre teszszük. Ezen szerveztetett az erdélyi hét ősmegye: Fejérvár, Hunyad, Küküllő, Torda, Kolos, Doboka és Belső Szolnok. E térnagysággal kezdetben nem állott arányban a lakosok száma3). A hódító nemzet, úgy látszik, Erdélynek eleinte csak éjszak felé eső részét foglalta el, délszaki felét még nem is ismervén; mert míg amaz az elfoglalás után több megyékre osztatott: a Torda és Küküllő megyéktől és a székely székektől a déli határhavasokig terjedő roppant nagy hely4) az egy Fejér-vármegyét tette, mely nem csak a hét szász széket, vagyis az egykori Szeben-vármegyét (Comitatus v. Provincia Cibiniensis) és a Barczaságot (Brassó vidéket), hanem a mostani Fogarasföldet, sőt Hunyad-megyének részét is magában foglalta. Ez azonban a szász telepitvények idején lassankint más alakot nyert. 4. §. Az erdélyi Királyföld. Erdély harmadik kiegészítő részét a Szászföld (Királyföld, Fundus regius) alkotja, mely II. Gyeics királv kormányidejében (1141—1161.) vette alakulása kezdetét. ') Sigism. Kósa: De publica Partium Transilvanarum administratione civili atque militari sub Wayvodis, Yiennae. 1816. 8-o §. 34. pag. 47. *) Dózsa Dániel : „Vélemény az erdélyi részek assimilatiójáról." — Pesti Napló. 1866. évfoly. 117. sz. 3) ,,Nunquam natio Ungarica implevit terram, quam praesidiis cccuparat."—S amuel Timon apud Steph. Katona : Hist. Crit. Regn. Hung. Tom. III. pag. 558. *) Régi okmányaink ,,dubiae possesionis solum/' vagy „desertum," „vasta, desolata terra ' általános nevezeteken emlegetik.