Vass József: Erdély országgyűlései a vajdák alatt : időköz: 1002-1540 (1869)

Első rész. Az erdélyi részek közigazgatási tekintetben

— 36 hozta magának saját nemzeti gyűlésein *). A közel kétszáz négyszög-mérfoldnyi területű ősbirtok külön időkben tömörült következő hét székké: a) U d v a rhely; Keresztúr és Bardocz2) íiókszékkel; b) S e p s i, egyesülve Kézdi és Orbai3) hajdan önálló székekkel; c) M i k 1 ó s v á r, 1450. óta mint külön szék; Sepsi széktől történt különválása az erdélyi három nemzet által 1531 -ben elismertetett4); d) Kászon, Cs iktól 1462-ben különvált, s önállósága 1515 stb. elismertetett); e) Csik-Gyergyó6);f) Aranyos, 1289ben a rabló kúnok ellen kitüntetett vitézségökért a kézdi székelyeknek adományoz tátott, s mint általuk gyarmatosított birtok, részökre 1291—1313. kiváltságilag biztosíttatott7); g) Maros, mely — úgy látszik — az előbbieknél később alakúit. — A székely nemzetnek 1506-ban tartott gyűlésén, mint képviselt székek, említtetnek Udvarhely, Maros, Aranyos, Csik, Kézdi, Sepsi és Orbai székek8). A saját érteményben vett Székelyföldön kivül a székely ispán hatósági körébe tartoztak a XIV. részben a XV-d. században még ezen szász teriiletek : BeszV J) L. A nemes székely nemzet constitutiói, privileg. stb. Pesten, 1818. 8r. 14-16 és 24—51. 11. — 2) U. o. 87. 1. 3) Stephan. Katona: Hist. Critic. Tom. Y. pag. 530. — Georg. Fejér: Cod. Diplom. Tom. II. pag. 16. *) A nemes székely nemz. eonstit. stb. 16—22. 11. — Joseph Car« Eder ad Simigian. pag. 95. 6) Kállay Ferencz : Histor. értekez. a székely nemz. eredet. Nagy-Enyed. 1829. 8r. 188. 1. 6) Gyergyó 1506—1636. időközben ismét mint önálló területi hatóság tűnik fel. A székely levéltárak ismerethiánya okozza, hogy a történetbnvár a Székelyföld régi viszonyainak szövedékébe mélyen nem hathat. 7) Az eredeti okmány a kolos-monostori levéltárban. V. ö. A nemes székely nemz. eonstit. stb. 9—14. 11. — Georg. Fejér: Cod. Diplom. Tom. V. pag. 452. 8) A nemes székely nemz. eonstit. stb. 33—39. 11.