Vass József: Erdély országgyűlései a vajdák alatt : időköz: 1002-1540 (1869)

Első rész. Az erdélyi részek közigazgatási tekintetben

— 30 — gyarországra hozatván, megkereszteltette s életfogytig fogságban tartotta1), ki Erdélyt többé, azon ürügy alatt, nehogy ismét üj dolgokon törje fejét, soha sem látta. Erdély, hajdani nevén Dáczia, minden terményekkel dúslakodó, főként pedig sót, aranyat s barmokat termő ország, a rómaiaknak egykor gyönyörűsége, Gyula megaláztatása után mindig a mag ar Királyok birtoka volt. E veszély elháritása után nagyobb mérvben s erélylyel fogott István a keresztyén ügy országos elrendezéséhez. Az apostoli szellemű magyar szent király tiz püspökség felállításához látott2), melyeknek feje az észtergami volt, érseki czímmel. Ezt követte rangban, de alkotására nézve is, a kalocsai püspökség. A veszprémi püspökség adománylevele 1008-ban kelt ugyan; de több jelenség arra mutat, hogy 1001-ben már létezett. A pécsi püspökség alapítólevele 1009ből való. A bácsi, győri és egri püspökségek rendezésének évei nem tudatnak. A csanádi 1030. tájban alapíttatott. A nagyváradi püspökségnek alkotását egynémelyek szent Lászlónak tulajdonítják; de valószínűbb, hogy ennek határai szintén István által Írattak körül. — Ezeken kivüla benczéseknek (szent Benedek szerzeteseinek) pannonhegyi főapátságán kivül, a pécsváradi (1015.), szalavári (1019.), zobori (Nyitra felett), bakonybéli (1037.) ápátságaik; nem különben a székes-fehérvári (1004.) és ó-budai (1022.) káptalanok Istvánban tisztelik alapítójokat3). — Ezen hitbuzgó egyháznagyok s lankadatlan erélyű első szerzetesek ápolták István magyarjaiban a keresztyén vallás szent tanainak Anonyiru Belae reg. notat. i. m. cap. XXIV. XXVII. 2) „Provincias in X. partitus est episcopatus, Strigonieusem ecclesiam metropolim et magistram ceterarum főre constituens." Hartvik: Legenda S. Stephani Reg. major. Endlichernél, im. cap. VIII. pag. 144, 3) Ezekre vonatkoznak Hartviknak következő szavai: ,,Jaciuntur ubique sacrarum fundamenta domorum, surgunt elaustra eanonicorum, florescnut elaustra, cenobia regulariter conuersanciurn canonicoru-n eorjgregacionum.1' Eudlicher, i. m. pag. 144 et 172.