Vass József: Erdély országgyűlései a vajdák alatt : időköz: 1002-1540 (1869)

Előszó

— 6 — jogkörét, tárgyait, jellegét és székhelyeit. Csak ezek után sorolja fel mindazon országgyűléseket, melyek a kijelelt nagy időszakon keresztül az erdélyi részeken tartattak. Végül a tárgyalás menetének áttekintését adván, az eredményt deríti ki. Ezen alapeszméken nyugszik, mint izerves egész, a jelen pályamű. Munkánk megalkotásában a fő súlyt történelmi biztos adatokra helyeztük. Ilyeneknek tekintettük pedig elökelőleg a kútfőket, egykorú vagy közeikorú teljes hitelt érdemlő feljegyzéseket, értesítéseket. Csak ott, hol ilyenek rendelkezésünkre nem állottak, folyamodtunk másodrendű tudósításokhoz, s azon elismert hitelű Íróinkhoz, kikről köztudomásunk van, hogy a történelmi tények kiderítése- s összeállításában szigorú itészettel jártak el. Ezt tennünk annál könnyebb volt, minthogy a pályakérdés vázolt térfogatán nem hevenyészve szereztünk szükséges tájékozottságot. Régi foglalkodásunk az Erdély múltjával előszeretettel folytatott, mondhatnók szenvedélyes, ismerkedés; minek igazolásául elég itt az egész mükezelésre egyszerűen utalnunk. Országéleti jelen zilált állapotunkban mellőzhetlennek tartottuk a mű első részének, mint a feltett pályakérdés alapjául szolgáló előzménynek, előrebocsátását; mert csak így áraszthat a pályakérdés felfejtése kellő világosságot, hogy múlt dicsőségünk foglalványait fölkereshessük, összekötni általok a magyar korona szebb jövőjét, Ezen eljárásunk czélszerüségét indokolja még egy más, nem kevesbbé fontos, tekintet is, — a magyar fiatalság szellemügyének figyelembe-vétele. A nemzeti szellemű képzésnek