Vass József: Demokrácia (1917)

X. Katholikus szervezkedés

42 követelni tud, mert a követelni tudás egyenlő a politikai jogosultsággal! Tennivalóink tehát a következők. 1. Ideológiánkon némi elmélyítő módosítást kell eszközölnünk. Értsük meg, hogy mozgalmainknak és szervezeteink nek nem egyszerűen programmjukat kell képviselnie!*;, hanem a történelmi magyarság poszt ulátamait. Szálljunk le a magyar mult, a magyar lélek mélységeibe, ott keressük meg a jelen kritériumát, onnan vonjuk meg a jövő fejlődés vonalát. Az igy megalkotott programm átfogó követelések összege lesz, amelyekben minden részletkérdést el lehet helyezni. 2. Taktikánk a saját belső igazságunkból fakadó követelés taktikája legyen. Igazságunk erejét sohasem fogjuk ugyan hangszálakkal és kirakatüvegekkel mérni, de nem is szabad sohasem különböző kompromisszumok és respektusok között tönkremennie. Igazságunk a történelmi katholikus magyar nép igazsága, nem a reprezentatív alkalmi elemeké ; amaz erő, övé a jövő ; ez erőtlenség, egyéni érdek, katholikus fajsúlya nulla. 3. Minél elébb ki kell építeni a magyar katholikusok átfogó politikai képviseletét, hogy a magyar Egyház végrevalahára a saját politikai erőtalajára álljon s ne kelljen politikai kegyelemkenyéren tengődnie. Ez a kegyelemkenyér eleddig rabkoszt is volt A rabkosztnak szabadságvesztés a tányéra, hervadás az eredménye, célja pedig az, hogy az Egyház legmagasabb vezetői és a hívek között végzetes bifurkációt teremtsen, elvágja a vezetőket a néptalajtól és gyökértelenekké tegye őket. Ez a jelenség már többször előfordult az újabb történelemben s mindig az Egyház szégyenletes vereségét eredményezte. Részletkérdések fejtegetése nem a mi föladatunk. Föladatunk csak az volt, hogy a demokratikus eszmét ideológiánkba bekapcsoljuk. Egyetlen pillantást sem vetettünk az olasz, francia, svájci, amerikai, stb. demokrácia megjelenési formáira, mert a demokratikus gondolatnak annyira az egyes államilag organizált nemzetek egyéni adatainak összeségében kell