Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

— 49 ország- legfontosabb ügyeinek igazgatását egészen a bécsi ministeriumra bizzák. Batthyány Innsbruckban létekor még több fontos, a hadügy szervezetére vonatkozó kéziratot eszközölt ki a királytól. Mészáros Lázárt tábornoki rangra emelte, s Latour bécsi hadügyéi* számára is nyert egy császári kéziratot, melyben utasítást kap, hogy minden magyar és erdélyországi, s a határőrvidéki hadi kormányszék és parancsnokság egyedül a magyar hadügyministertől függvén, a szerint intézkedjék. Gróf Majláth János azzal vádolta Batthyányi egy rágalmazó közleményben, hogy ez Ferdinánd királylyal azt irattá alá a mit akart, s maga a király sem tudta mit ir alá, holott Eszterházy herczeg is jelen volt s mindent hiven megmagyaráztak neki. Ugyancsak Innsbruckban egy titkos kabineti tanácsban, egy főherczegasszony is részt venni óhajtván, Batthyány azon nyilatkozatára, hogy hivatalos minö'ségben mint ministerelnök értekezik fejedelmével, kénytelen volt távozni a teremből, s mint állitják,ezóta lett a főherczegasszony Batthyánynak engesztelhetlen ellene. Közeledvén a július elején megnyitandó országgyűlés, a ministeriumban nagy vita támadt s majdnem szakadás ütött ki a trónbeszédben és válaszfeliratban főkérdések gyanánt megemlitendő horvát és rácz mozgalmak, s az olaszok ellen megajánlandó hadsegélyezés ügyében. Batthyány iszonyodva a bekövetkezhető belháborutól, s még inkább tartva a magyar nemzet és az uralkodó ház közt kötött szerződés s három százados kapocs felbontásától, a ministerium többsé4