Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

— 47 — gyűjtött össze, hogy ezekből egy igen jelentékeny pénzalapot teremtett elő. Mind a mellett, hogy a kormány rendeletei nem jutottak el a külföldön lévő magyar katonasághoz, a derék harczíiak, még is megtudván azt, hogy hazájuk szabadsága veszélyben forog, — tömegesen kezdtek beszökdösni annak védelmére, különösen a Württemberg- és Koburg-huszárok Gallicziából, a Nádor-huszárok Csehországból a legnagyobb akadályok hősies legyőzésével tértek vissza szeretett hazájukba s elszánt vitézséggel harczoltak a jó ügyért. Hrabovszky, a magy?*r érzelmű altábornagy, június 12-én támadta meg a vitéz Dom Miguel-zászlóaljjal, 1 század lovassággal s 1 üteg ágyúval a karloviczi szerb tábort, s erélyes föllépése a szerb táborban nagy félelmet idézett elő. Murguj Eutim a márcziusi napokban kiszabadulván fogságábél, hive lett a magyar ügynek s Krassóban az oláhokat a szerbek ellen izgatá fel, mig Grránzenstein, oraviczai bányaigazgató és Asbóth Lajossal egyesülve, 1800 nemzetőrt állított ki a sikra, s a bányamivelés eszközeit lőszerek, sőt ágyuk készitésére forditá, s ezzel jelentékeny hasznot csinált. Batthyány távoztával Jelasics megjelent Innsbruckban, s a nyilvános fogadáskor engedetlensége miatt feddő szavakat adtak a király szájába, mig titkon magasztalták a horvátok és szerbek a dynastia érdekében tanúsított törekvéseit. A bán és a karloviczi érsek, a dynastia főbb tagjaival, többször értekeztek titkon, s a Magyarország ellen intézendő megtámadás részleteit határozták meg. A bán egy