Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

— 35 — seregre vonatkozó rendeletre nézve, a magyar uj törvény értelmében tegye magát előleges értekezésbe a magyar ministeriummal, különösen pedig a magyar hadügyérrel; miután minden ily rendelkezés csupán a magyar hadügyérség utján adható ki minden magyar főhadi parancsnoknak, kik a magyar katonai ügyek kormányzására nézve egyébként is csupán a magyar ministerium alatt állnak. Ugyanily utasítást kapott a fö'herczeg nádor is, s azokon kivül még három királyi kézirat jött ki a horvát ügyeket illetőleg. A nemzet azt hitte, hogy most már ezen, a magyar kormány önállóságát elismerő, életbevágó királyi rendeletek által az eddigi viszályok szépen ki lesznek egyenlitve, nem is gyanítván azt, hogy azok közül a reactio ellenhatása miatt egyiknek sem leend sikere, mert még a hadügyéi* is sokkal későbben fogíalá el állomását mint kellett volna. Mily komédiát űztek ezen királyi rendeletekkel, leginkább bizonyítja az, miszerint Jelasics a nádor és ministerium által hozzáküldött királyi rendeleteket felbontatlanul visszaküldte, miután még april közepén az udvari reactio azon utasításával távozott Bécsből, hogy a beteg király erkölcsileg kényszeritett rabja lévén a magyar ministerium - és a nádornak, mindezektől semmiféle parancsot ne fogadjon el, s tovább is folytassa erélylyel a hadi szervezést. A nádor május 14-én az általa Horvátországba kinevezett királyi biztost, báró Hrabovszky János altábornagyot és Pétervárad parancsnokát felhívta, hogy a királyi ügyek igazgatójával Zágrábba menvén az engedetlen Jelasicsot azonnal hütlenségi és honárulási perbe fogassa, a bánt hivatalától s katonai 3*