Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

— 23 — Batthyány a nádort hatályos közbejárásra szólitá fel, miszerint o felsége adott szavát váltsa be ; meg is ígérte ezt, sőt ünnepélyesen kijelenté a nádor, hogy valamint a ministerelnök, ugy ő is ettől teszi függővé állását, mit a legzajosabb tetszésnyilvánítással fogadtak. A nádor embere lett szavának s már másnap márczius 31-én meghozta az uj leiratot, mely a felküldött törvényjavaslat lényegét egészen megerősité. Most már könnyebbült szívvel láttak az uj törvények alakításához. Azok főbb pontjai a legrövidebb kivonatban következők: „A király személye szent és sérthetlen ; ő Felsége, s az ö távollétében a nádor királyi helytartó, az országban a független magyar ministerium által gyakorolják a végrehajtó hatalmat ; rendeleteik csak ugy érvényesek, ha a Budapesten székelő ministerek egyike által is alá vannak irva. A ministerek egyike folyvást ő Felségének személye körül lesz, s mindazon viszonyokba, melyek a hazát az örökös tartományokkal közösen illetik, befolys az országot azokban felelőség mellett képviseli. A ministerek minden tettökért feleletre vonhatók, sőt a kijelölt esetekben meg is büntethetők. Országgyűlés a jövőben évenkint Pesten fog tartatni. A képviselőket 3 évi ülésszakra választják meg, s a választó képesség majd minden 20 éves, önálló lakosra, különösen az értelmiségre ki van terjesztve. A képviselők összes száma, ide értve Erdélyt, Horvátországot s a határvidéket, 446. Erdély kormányzati s törvényhozási egyesülését Magyarországgal kötelessége a ministeriumnak minden törvényes módon valósítani. A közterheket az ország és kapcsolt részeinek minden lakosa különbség nélkül és aránylagosan viselik. Az adózási kulcsot az országgyűlés határozza meg. Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gya-