Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

- 19 felszabadulásának elnyomására czélzott működését, s épen az voltába], hogy utódai és az udvar legtöbb tagja szentirásként hallgattak az ő tanácsaira. István nádor visszaérkezvén Bécsből, a főrendi gyűlést végre megtartották. A kis terem fulladásig tömve volt s még a termen kivül is a kíváncsiak sokasága hemzsegett. A Kossuth által szerkesztett s az 1848-iki reformtörvények alapját képező alsóházi felirat felolvastatván, maga a nádor ajánlá annak egész terjedelmében való elfogadását. Szavait élénk helyeslés, megrendítő örömriadás, hosszas dörgő éljenzés követé. S miután a hallgatag főrendek közt csak egy szó sem mert emelkedni a nemzet demokratikus szelleme kivánatainak teljesítése ellen, az azokat magában foglaló föliratot a főrendek is egyhangúlag elfogadták, az ellenzék részéről önként, a kormánypártiak részéről a körülmények hatalmának hódolva aláírták saját halálos itéletöket, melyből a nemzet uj élete, újjászületése származott. Mindkét táblán megválaszták az országos küldöttséget, mely a feliratot fogja átnyújtani a királynak, s mely több országgyűlési tag s nagyszámú ifjúság által kisérve, gőzhajón utazott fel Pozsonyból Bécsbe, s melynek élén maga a nádor állott, s melynek a felirat készítője, éltető lelke, maga Kossuth is tagja volt. Megjegyzendő, hogy az elindulás előtti nap estvéjén, márczius 14-én az országgyűlési ifjúság Kossuthot fáklyás-zenével tisztelvén meg, ez mintegy jóslói, irányadó hatással nem habozott a jobbján álló Batthyány Lajost, mint első magyar minister-elnököt bemutatni az ezt örömriadással fogadott közönségnek. Az országos küldöttség márczius 15-én — te2*