Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

- 17 ­Ítélet, mélyebben taglaló ész, mely azokat a legszebb fényben világitja ki, a lelkesült érzelem, a szellemi fensőbbség, — s a rendithetlen bátor lélek, a velős rövidségü, a nemes tüzű, csinos előadás, mely beszé­deit a mindennapiság köréből kiemelve oly hatá­lyossá teszi, és átalán véve állásának azon fénykoré, mely kegyeletes tiszteletet költ bennünk azok iránt, kik mint ő, nem csak anyagilag, de szellemileg is gazdagok, kik oly független és tevéken}" polgárai a hatalmas támoszlopokat kivált 48 előtt annyira igény lett szegény magyar hazának !" A már emiitett s Kossuth által készitett válasz­felirat, mely a legkorszerűbb, leggyökeresebb refor­mok életbehozásán kivül az eddigi sérelmek, külö­nösen az administrátori rendszer megszüntetését sürgeté, a felsőházban hat napig tartott heves vitára adott alkalmat, s végre is győzvén a kormánypárt, a főrendi vétó, mint minden haladásnak legkemé­nyebb gátköve, az alsóház azzal állott boszút, hogy az egész feliratot mellőzte — s mintha csak előre megérezte volna a világrázkódtató események s ezzel együtt saját igaz ügye győzelmének bekövetkezését, — egy hajszálnyit sem tágított, s legkisebb változ­tatásba sem akart bocsátkozni. Ez államcsíny szerit dolog megdöbbenté a kor­mányt és pártját, míg az ellenzék a sérelmek, külö­nösen az administrátori rendszer törvénytelenségének kimutatását határozta el, s a munkálat kidolgozásá­val Kossuthot bizta meg. E nagyfontosságú jogi kérdések gordiusi cso­móját azonban egyszerre ketté vágta a párisi feb­ruári forradalom kiütésének villanyozó hatású híre, mely mintha csak épen a magyar ügyek ilyképen

Next

/
Thumbnails
Contents