Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

- 11 birt gróf Ráday Gedeon, a fővárosi értelmiség legkitűnőbb bajnokai, a hon elsőrendű capacitásai, majd mind az ellenzéki zászló körül sorakoztak, s még a vidéki köznemességet, mely Kossuth hazafiúi egyéniségét különben is bálványozta, sem kellett igen capacitálni, vagy épen vesztegetni, s az egész hadi műtétei sokkal többe került a kormány-, mint az ellenzéki pártnak. — Mert itt döntő befolyással volt, mint mondók, Kossuth rendkivüli népszerűsége, és azon körülmény, miszerint már akkor az úgynevezett honoratiorok, az értelmiség napszámosai is birtak Pestmegyében szavazati joggal, s ezek legnagyobb része Kossuthra voksolt, s mivel ezek az ország különféle vidékéről származtak ide, méltán mondhatni, hogy akkor Kossuthot nem csupán Pestmegye, hanem a mindenfelől képviselt egész haza választá meg országgyűlési követnek. 1847. october 17-ikén volt a választás nagy napja; Kossuth roppant többséggel győzött, s ez a haza sorsára eldöntő hatással volt. Valódi diadal ünnepe és menete vala ez a magyar alkotmány gyökeres reformja-, átalakulásának, a radikál szabad elveknek, a tiszta, megvesztegethetlen demokratiának. Az ellenzéki kör által rendezett díszmenet a református templomból indult ki s a téres országúton át ment a megyeházig. Batthyány Lajos és Kázmér, mint a diadalmas csata vezérei, mintha csak délczeg személyökben, nemes, lovagias alakjokban egy új honfoglaló Almos és Árpád kelt volna ki sírjából, egy jobb kor bekövetkezését jósló, prófétai ihlettségű arczczal, nagy munkájuk büszke önérzetével, a demokratikus tényhez illőleg a legszebb népies magyar öltönyben, az aristokratiát kigúnyoló gú-