Török János: Török János emlékirata s azon nemzeti petitiok, melyek az octoberi diplomát megelőzték (1864)

Függelék

85 megvitatására, és e feletti őszinte nyilatkozatának előadására, és annál inkább óhajtja az ide vonatkozó tárgyalások megindulását, minél szükségesebb, hogy szeretett Magyarországának érdekei magukat az egész birodalom közös ilgyét illető tárgyalásoknak már első látjuk a mellékelt országi e's választási rendezeteket jóváhagyni s mindenikét az illető országra nézve állami alaptörvény erejével ruházzuk fel. Minthogy azonban Dalmatia királyságunk államjogi viszonyára néz» ve horvát- és tótországi királyságunkhoz végleg még nem határoztunk, a dalmát királyságunkra kibocsátott országi rendezet most még teljesen nem léphet hatályba. IV. Az 1860-ik év oct. 20-ki nyiltparancsok által Stájer, Karantán és Salzburg hgségeink, továbbá Tirol grófságunk számára kibocsátott sza« bályzatokat öszkangzásba hozandók azon határozmányokkal, melyek az általunk mai napon jóváhagyott országi rendezetekben elvileg benfoglaltatnak : a fent emiitett országok országos képviseleteit azon terjedelmesb jogokkal ruházandók fel, melyeket a többi koronaország képviselőinek megadni magunkat inditva éreztük; végre pedig 1861-ki jau. 5-kén a választási jogra nézve kibocsátott rendeleteinket Stájerban, Karantánban, Salzburgban és Tirolban is egyaránt foganatositandók: a már kibocsátott országi szabályzatok tágítása smódositása végett jónak láttuk Stájer, Karantán, Salzburg és Tirol számára a mellékelt, uj országi rendezeteket jóváhagyni, V. Midőn lombard-velencei királyságunkat illetőleg államministeriinket egyszersmind megbizzuk, annak idejében egy egyenlő alapelveken nyugvó tartományi alkotmány előterjesztésére, egyelőre a királysági con« gregatíóra, mint fennálló képviseletre ruházzuk a birodalmi tanácsba bizo~ nyos számú tagok küldésének jogát. VI. Miután, részint a megelőző alaptörvények, részint a felelevenítettek által, részint pedig az alaptörvényekkel létrehozott alkotmányok által birodalmunk államjogi viszonyainak alapja meg van állítva és főleg népeinek képviselete szabályozva, törvényhozásbeli részvétök pedig rendezve, ezennel kihirdetjük az alaptörvények összegét, mint birodalmunk alkotmányát; a Mindenható oltalmával ezen im ünnepélyesen kihirdetett és szentesített végzéseket nemcsak magunk tántoríthatlanul követjük és megtartjuk, hanem kormányzásbani utódainkat is kötelezzük, tántorithatlanul leendő követésökre és megtartásukra, valamint trónra léptök alkalmával az eziránt kibocsátandó m'anifestum általi megszentesitésökre. Egyszersmind komoly elhatározásunkat nyilvánítjuk, hogy egész császári hatalmunkkal minden támadás ellen megvédjük és ügyelünk rá, hogy mindenki kövesse és tartsa meg. VII- Rendeljük, hogy e nydtparancs, a vele közzétett birodalmi és tartományképviseleti állam-alaptörvényekkel együtt cs. oklevél alakjában tétessék le és íartassék házi-, udvari- és államlevéltárunkban, — valamint annak idejében a birodalmi képviseletről szóló alaptörvény is királyságaink és országaink levéltáraiban, a minden ország számára adott külön alaptörvényekkel egyetemben. Kelt fő és székvárosunkban, Bécsben, február 26-án 1861-ben uralkodásunk 13-ik évében. Ferenc József m. k. Rajner főhg. Rechberg m. k. Mecsery m, k. Degenfeld m. k. Schmerling m. k. Lasser m. k. Szécsen m. k. Plener m. k. Wickcnburg m. k. Pratobevera m. k. Legfelsőbb parancsra Ransonnet m. k. (A birodalmi képviseletet illető alaptörvény.) 1. §. A birodalom képviselésére a birodalmi tanács van rendelve. A birodalmi tanács ál urak házából és követek házából. 2. §. Az urak házának tagjai születés által a cs. ház nagykorú hercegei. 3. §. Örökösödés által tagjai az urak házának azon belföldi — terjedelmes földbirtok által kitűnő nemzetségek nagykorú fejei, kiknek a császár örökös birodalmi tanácsosi méltóságot köl-