Török János: Török János emlékirata s azon nemzeti petitiok, melyek az octoberi diplomát megelőzték (1864)

Előszó

-10­ink bármi csekély megcsonkítását; sőt inkább ugyanazon legfelsőbb leiratban az uj császári méltóság felvételének in­dokai közt ily kifejezések is fordulnak elő: „tum ob Au­gustae Domus suae splendorem, ab antiquissimis repetendum t< mporibus, cum vero ob amplitudinem, Populationemque Monarchiáé hujus e compluribus Illustribus Regnis, ac independentibusPríncipatibus consisten tibus competit etc.u Teli át maga közös Uralkodónk elismerte diploma tiailag, hogy ezen monarchiában oly országok is vannak, melyek magukban függetlenek, azaz saját törvényeik, ve­lök született, jó módon szerzett, és esküvel megerősített jo­gaik és szokásaik szerint kormányoztatnak. Ily ünnepélyes köziratok és államjogi okmányok eléggé nyomósak arra, hogy Magyarország népeiben azon biztos hitet táplálják, hogy jelen helyzetök egyátalában csak ideig­lenes lehet. IV, Azon politikai intézmények azonban, melyek egy évti­zed óta Magyarországra és Ausztriára egyiránt és közösen sulyosulnak, nevezetesen pedig a magyar alkotmány elnyo­mása, nem tekintethetnek az 1848 és 1849-diki bonyodalmak kikerül hetién követelményének és előre meghatározott szük­ségszerű következésének. Mert azon ünnepélyes nyilatkozvátiyban, melyben I. Ferenc József császár ő Felsége 1848. dec. 2-dikán történt legmagasb trónraléptét a magyar nemzetnek tudtul adja, e nemes sziv sugallta szavak fordulnak elő : „Ha szivünk vonzalmát követhetnők, első és legkedvesebb uralko­dói kötelességünk volna, egész törekvésünket magyaror­szági népeink boldogsága és jóléte békés előmozdítására szentelni." 0 Felségének bölcsessége és fiatal szive ezen boldogság, ezen jólét alatt nem érthetett egyebet, mint a mely az ország geniusának s az ebből származott törvényes intézményeknek megfelel. És ki kételkedik abban, hogy az Uralkodó Magyar­országnak boldogságát és jólétét ma csekélyebb mértékben szeretné és óhajtaná, mint 10 év előtt?

Next

/
Thumbnails
Contents