Toldy István: Mit kell az 1848-iki törvényeken változtatni? (1866)

43 teknél, feltétlenül szükséges a választási visszaélések megítélésénél; mert amazok, mint pl. a rablás, lopás, gyilkolás, oly bűnök, melyeknek vétkességéről mindenki teljes öntudattal bír, s melyeket, ha a tettre irányzott szándék megvan, jóhiszemben nem lehet elkövetni, míg emezeknél a megbéreltek rászedetve, nem, vagy csak ritkán birnak hibás tettök öntudatával. S nálunk e bűnszerzők legnagyobb és egyetlen lehető büntetése is csak negatív; az , hogy nem igazoltatnak. Elesnek attól, amire bűnös irton szert tettek, de nem tudatik be nekik azon sokkal nagyobb rossz, melyet a népnek e demoralisátiója által okoznak. S még e ki nem elégítő büntetés is gyakran nem a jog és igazság, hanem a politikai nézetek, és pártállástól feltételeztetik. Másodszor, tekintetbe kell vennünk azon eszközöket, melyek a vesztegetésre használtatni szoktak. Szinte lehetetlen volna elősorolni mindazt, amit a termékeny emberi ész e téren produkálni képes; s azért egy űj választási törvénynek mindenesetre az lesz legterjedtebb, s legtöbb casuistikába bocsátkozó része, mely ez eszközöket, s azok beszámithatási fokát határozza meg. A harmadik kérdésnél, hogy mi teszi lehetségessé e visszaéléseket, önkénytelenül közmívelődésünk elhanyagolt állapota lép szemrehányólag élénkbe. A míveletlenség teszi vakká, és csalja tőrbe a tömeget, s csak a helyes cultüra képes a népet a jólét azon fokára emelni, hogy szükségből el ne adja magát. Igyekeznünk kell tehát egyrészt a nernzetgazdá-