Toldy István: Mit kell az 1848-iki törvényeken változtatni? (1866)

38 A XXII. t. c. a nemzetőrséget szervezi. Minden népek példája mutatja, hogy a nemzetek ezen s hasonló rendszabályokhoz csak a veszély percében, szükségből szoktak folyamodni. Midőn a személy és vagyonbiztosság, a benső rend és béke a hétköznapi rendőrség által kellőkép nem biztosítható, midőn politikai tekintetek azt tanácsolják, hogy a rend fenntartása a felizgatott néppel szemben oly egyének kezére bizassék, kik iránt a nép nemcsak félelemmel, hanem bizalommal is tud viseltetni, — akkor szoktak a polgár- s nemzetőrségek keletkezni. Ez által a törvényhozó test a polgárok biztosságát mintegy a nemzet becsületének védpaizsa alá helyezi, és fegyvert ád e becsület kezébe, hogy a reá bízottat meg is védhesse. Azon ok, mely az ily intézkedésre alkalmat és szükséget szokott szolgáltatni, többnyire ideiglenes, és igy az intézkedés is természeténél fogva az. Az ok megszűntével az okozat szüksége is megszűnik. Azon törvénycikkek közé, melyeknek megváltoztatása, illetőleg javítása, általánosan szükségesnek ismertetik el, tartozik az V. A kir. leirat említi e törvény hiányait, s az országgyűlés is meggyőződött a javítás szükségéről. E törvénycikk tág kaput enged a választási visszaéléseknek. A korteskedés egyike azon legfőbb ellenvetéseknek, melyek az absolutismus pártolói által a válasz-