Toldy István: Mit kell az 1848-iki törvényeken változtatni? (1866)

31 ség azon nemét, mely abban áll, hogy egy akarat, legyen az korlátlan fejedelmi hatalom, vagy parlament, szabjon törvényt a magyarnak úgy, mint az örökös tartományoknak , sohasem fogjuk elismerni; s a közelmúlt megmutatta, mily gyönge Austria, midőn Magyarország meghasonlásban él a kormánynyal. Az ily egységet csak szuronynyal lehet fenntartani, — s ez annak halálos Ítélete. Nem az egység az, melyből Austria ma erejét merítheti, hanem a népek megelégedése. A nép egynek ismeri érdekét azon birodalom érdekével, mely neki lehetővé teszi a jólét, szabadság, míveltség, nemzeti fejlődés és önállás szükséges fokát elérnie; s az ily birodalomért a veszély percében nem egy bérenc had, melynek lelkesülése s vitézsége a zsolddal nő s apad, hanem egész nemzetek fognak síkra szállani. Azon dualismus mellett, melyet mi akarunk, s melyet akarunk érdekünkben, sőt jogunkban áll, Austria sokkal hatalmasabb lesz, mint ilyen alkalmasabb az európai egyensúly fenntartására, s erősebb gát a kelet-éjszaki barbárság ellen, mint a centralisátió rendszerében, melyben fő erejét a népeivel való belső harc emészti fel. Austria nagyhatalmi állását tehát azon dualismus, melyet mi követelünk, nem veszélyezteti, sőt egyedül garantirozhatja. Magyarország fenn fogja tartani ezentúl is alkotmányos önállását. Nem fogunk beleolvadni az örökös tartományokba, nem fogjuk magunkat alájok vetni, — ha-