Toldy István: Mit kell az 1848-iki törvényeken változtatni? (1866)

12 gyakran és sokak által tárgy altatván, nem akarok százszor elmondott dolgokat ismételni; amire különben kénytelen volnék, mert csak a tévedés lehet százféle, az igazság mindig egy. E pár sorban részint általános elveket igyekszem kijelelni, — részint az 1848-iki törvények oly pontjait érinteni, melyek még nem, vagy alig voltak tárgyalva. Szándékom nem rendszeres munkálat, csak néhány észrevétel. A királyi leirat többi közt így szól: „E törvények módositása egyébiránt, mint ezt már trónbeszédünkben kijelentettük, az okból is szükséges, mert az 1848-iki II. III. és IV. t. cikkek némely rendeletei egyenesen királyi jogainkba ütköznek. A III. t. cikkben felállított kormányalakzat gyakorlati alkalmazhatásának feltétét a t. II. cikkben érintett teljhatalmú fejedelmi helyettes képezi, amiben a monarchiái egységnek a sanctio pragmaticában gyökerező elve, az ebből folyó uralkodói tisztünk és személyes érzelmeinknél fogva, melyekkel kedvelt Magyarországunk irányában viseltetünk, s melyektől indíttatva, alkotmányos uralkodói tisztünket közvetlenül szándékunk gyakorolni, — soha sem fognánk megnyugodhatni; ép oly kevéssé bírnánk megnyugodni a IV. t. c. azon határozmányában, mely szerint az országgyűlés feloszlatása, a költségvetés megállapítása előtt, nem volna foganatosítható." Azon kifejezés, miszerint e törvények némely