Toldy István: Mit kell az 1848-iki törvényeken változtatni? (1866)

8 lyek a végbement átalakulás folytán elkerülhetetlenekké váltak. A demokratikus elveken alapuló képviseleti rendszer mellett, a hajdani megye, aristokratikus szervezetével, meg nem állhatott. A XVIII. t. c. a sajtótörvény. Eltörli a megelőző vizsgálatot, s ideiglenes rendeleteket tartalmaz a repressiv rendszer alapján. Régi eszme másutt is, nálunk is, és alkalmazásában oly szigorú, hogy a legconservativebb igényeket is kielégítheti. A XIX. t. c. a tanszabadságot mondja ki a pesti egyetemnél. Részben ez is már életbe van léptetve. A XX. t. c. a bevett vallások egyenlőségét állapítja meg. Ez elvet még az absolutismus is követendőnek találta. A XXI. t. c. a nemzeti szín és címerről szólván, inkább csak külsőségeket érdekel. A XXII. t. c. a nemzetőrséget állítja fel. Gyors rendszabály , mely , az igaz, váratlanul támadt, — de váratlanul támadt a veszély is, mely azt szükségessé tevé. A XXIII. t. c, mely a szabad királyi városok rendezését foglalja magában, már 1861-ben egyszer alkalmaztatott. Évtizedeken át küzdött a törvényhozás a szab. kir. városok rendezéseért, s alig volt tárgya országgyűléseinknek, mely többoldalú megvitatás és behatóbb vizsgálat alá jutott, mint ez. Se törvénycikk az 1848-dikiak legtökéletesebbjeinek egyike. A XXIV. t. c. az ennek folytán a községi választásokban felmerült szükségeket igyekszik kielégíteni.