Toldy István: Pártjaink feladata a választások után (1869)

I. Mit jelent az "1848"?

— 42 E pár felhozott momentum, melyeknél a chronologiai rendet is figyelembe kell vennünk, azt bizonyítja, hogy minél közelebb jutottak a reform-mozgalom irányadó egyéniségei elveik diadalához, annál inkább belátták, hogy eddigi irányuk győzelme csak félmunka , hogy vannak még államjogi kérdések, melyeket megoldani elkerülhetlenül szükséges leend. Bizonyítja, mikép növekedett fokról fokra ez öntudat, mint lett a kérdés mind világosabbá a vezérférfiak szemében, mert míg 1847 tavaszán a Deák által fogalmazott ellenzéki nyilatkozat még csak „netalán ellenkezésben álló érdekeknek kiegyenlítéséről" szól, addig 1848 tavaszán már maga Kossuth Lajos „kikerülhetlen közös intézkedéseket" proklamál, „közös költségeket" említ, „közös diplomatiáról" s „közös katonai testületekről" szónokol, s ezekben látja a „magyar financiák függetlenségét constatírozva!" S az 1848-iki törvények ugyané felfogást tükrözik vissza, midőn külügyért nem dekretálnak, a hadés pénzügyeket hallgatag országosakra s közösekre osztják, s az udvari ministernek kötelességévé teszik ez ügyekben Magyarországot képviselni. Valóban óriási haladás az ellenzéki nyilatkozat óta eltelt egy év alatt! De e haladás sokkal gyorsabb volt, semhogy a nemzet nagy tömegét is magával ragadhatta volna.