Toldy István: Pártjaink feladata a választások után (1869)

I. Mit jelent az "1848"?

— 32 — A mozgalom ily terjedése s a bekövetkezendő országgyűlési választások a kormányt, mely időközben az administrátori rendszer által érdeméhez képest, gyűlölet tárgya lett a nemzetnél, erőinek összeszedésére s kétségbeesett felhasználására kényszeríti. 47-ben a conservatívek programmot gyártanak, klubbot alakítanak, s az egész országban megkezdik a korteskedést és vesztegetést. Erre az ellenzék is sorakozni kénytelen. A centralisták felhagynak egyelőre eszméik feszegetésével, nehogy a reformpárt szükséges egységét veszélyeztessék. Az újra egyesült ellenzék egy nyilatkozatban kiadja programmját. Néhány hónap múlva megtörténnek az új választások. Az ország az 1847/8-iki országgyűlés küszöbén áll, melyen a pártok szükségkép erősebben, szenvedélyesebben fognak összeütközni mint bármikor. S a diadalának küszöbén álló reformmozgalom céljai? A megyei utasítások jobbára már csak általánosságban szabják elő a követendő irányt; eszméket foglalnak magokban. Az ellenzéki nyilatkozat követeli az erdélyi úniót, a magyarországi részek visszacsatolását, a nemzeti nyelv törvényszerinti általánossá tételét, követeli a közteherviselést, a nemnemeseknek politikai jogokkal felruházását, a törvény előtti egyenlőséget, az úrbéri viszonyok beszüntetését és az ősiség eltörlését.