Teleki László: Az orosz interventió Magyarországon : Diplomátiai okmányokkal bővítve (1861)

— 36 — kori meghódítása alkalmával féltékenységét ártalmatlanná tenni. 12. A részint Magyar-, részint Török-, részint dél Lengyelországban elszórtan lakó egyesült és nem egyesült görögöket, körünkbe kell vonni, úgy hogy központjuk, támaszuk mi legyünk, és bizonyos autokratia és papi felsőbbség által általános túlsúlyra kell vergődnünk: Ezek aztán mint megannyi barátok lesznek elleneink között. 13. Miután Svédország el lesz gyöngítve; Persia legyőzve, Lengyelhon igába ejtve, Törökország meghódítva, sergünk egyesítve, a fekete és balti tenger hajóink örizete alatt lesznek, külön külön és titokban először a versaillei, azután a bécsi udvarban azt az ajánlatot kell tenni, hogy megakarjuk vele a világ-uralmat osztani. Ha a kettő közül valamelyik elfogadja, mi, rha dicsvágyuk- és hiúságuknak hízelkedünk, kétséget se szenved, ügy az egyiket a másik letiprására kell fölhasználni, de azután a még életben lévőt kell tönkre tenni, harczba keveredvén vele, mely még kétes sem lehet, minthogy Oroszországé lesz már akkor egész kelet és Európának egy nagy része. 14. Ha mind a keltő visszautasítaná Oroszország ajánlatát, a mi egyébiránt valószínűtlen, harczot kell közöttük szítani, mi által kölcsönösen kimerítik egymást. De azután Oroszország előbb Németországot aztán Francziaországot árasztja el egyesült sergeivel, és így lehet és igy kell Európát legyőzni. — Ha vájjon kövelik-e a nagy Péter instructióit utódai híven és pontosan, azoknak hagyom megítélés végett, kik Európa történetét a 18-ik századtól fogva a mi napjainkig ösmerik. Nincsen-e világos összefüggés a P. di B. okirata, a czár manifestuma és ezen végrendelet között?